A cél a lehető leghitelesebb életrajz összeállítása
2007-11-03

Kutatásaim során jónéhány téves adattal találkoztam. Emellett akad még ma is, számomra is néhány homályos pont, aki tud, segítsen...
Ezen az oldalon részletesen közlöm, hogy bizonyos adatok honnan származnak, mi a hiteles forrás.
Kezdjük a születési idővel. Sajnos vaskos, többkötetes, kifejezetten hitelesnek tűnő lexikonok is tévesen közlik Bársony István születési idejét.
A leghitelesebb forráshoz fordultam. Felkerestem a Fejér Megyei Levéltárat, s ott fellapoztam a magyaralmási anyakönyvet. (1855-ben ehhez a községhez tartozott Keresztes katolikus közössége, az újszülötteket a magyaralmási egyházközség anyakönyvébe vezették be.
Itt olvasható: 1855 november 15-én, Keresztesen született Bársony János és Fásy Lujza törvényes gyermeke, aki a Stefanus Julius nevet kapta.

Ugyanebben az anyakönyvben még két Bársony-gyermek bejegyzése szerepel. 1857. február 08-án megszületett Aurélia Mária, majd 1858. május 06-án Mária Johanna. Nincs pontos adatom arról, vajon később férjhez mentek-e, s vajon leszármazottaik között akad-e valaki, aki íróként, költőként vált híressé?

Az író halálának napja is sok helyen tévesen szerepel. A leghitelesebb forrás ezesetben is az anyakönyvi kivonat. Eszerint a halál helye: Budapest VIII. Vas utca 17. Ideje: 1928. március 12-e, délután hat óra.
Ugyanez az időpont szerepel a család által rendelkezésre bocsátott értesítő cédulán is. Itt a hozzátartozók között találjuk Dr. Kenézi Gyuláné született Bársony Lujzát, valmaint három Illésy fiút: Zoltánt, Ferencet és Gyulát, mint unokaöccseit. Valószínűleg az édesanyjuk lehetett az író valamelyik lánytestvére. De melyik? Mi lett az Illésy fiúkkal? Élnek-e leszármazottaik?

Bársony István tiszteletbeli tagja volt a Magyar Királyi Madártani Intézetnek. Ezt többen vitatják, nekik ajánlom az Aquila folyóiratot, e szervezet hivatalos lapját. A 494. oldalon közlik erről a hírt.

Egy másik címről a Nimród Vadászújság 208. oldalán olvashatunk. (1924. julius 01). \\\\\\\\\\\\\\\" A régi \\\\\\\\\\\\\\\"Országos Magyar Vadászati Védegylet\\\\\\\\\\\\\\\" fölélesztése céljából kedden délután az Országos Kaszinó sárga termében egybegyűltek Magyarország legkiválóbb vadászai. Előbb Ráday Gedeon gróf, majd nemeskéri Kiss Pál elnöklésével nagy lelkesedéssel és egyhangú határozattal kimondották, hogy a volt Országos Magyar Vadászati Védegylet helyett új vadászati védegyletet alakítanak. Ezután az új védegylet működésének alapjául némi módosítással a régi alapszabályokat fogadták el, majd megalakították az ideiglenes vezetőséget. Ennek elnöke Ráday Gedeon gróf, alelnökei pedig Csík Imre és nemeskéri Kiss Géza lettek. Bársony Istvánt pedig felkérték, vállalja el a tiszteletbeli elnökséget. - Bársony István lendületes szavakkal köszönte meg a bizalmat s felkérte az elnököt, hogy igyekezzék az új védegylet messzemenő céljainak Magyarország főurait megnyerni. A lelkesedéssel fogadott beszéd után felszólalt még Keglevch Gyula gróf, Barthos Tivadar és Csupor István. Az ülés után azonnal megkezdték a szervezkedés munkáját.\\\\\\\\\\\\\\\"
Ha valaki esetleg nagyszülei nevét olvassa, bátran jelentkezzen...

Egy másik hír a Nimród Vadászujság 1925. március 15-i számából. (105. o.)
\\\\\\\"A \\\\\\\"Diana\\\\\\\" Budapesti Vadásztársaság, élén szigeti Barthos Tivadar ny. h. államtitkár díszelnökkel, 1925. március 07-én tartotta IV.-ik évi rendes tisztújító közgyűlését, melyen Bársony István miniszteri tanácsos írót nagy lelkesedéssel, egyhangúan örökös tb. elnökévé választotta. A többi tisztségekre a következők választattak meg: Ügyvezető elnök: Sztojka László, fővadászmester: Nádler Herbert, vadászmester: Madarassy Béla, pénztáros-gazda: Fekete Jenő, ügyész: Dr. Gecső Lajos, jegyző: Tarti János, ellenőr: füsti Molnár Sándor...
E közgyűlés keretében kedves ünnepség közepette tartotta a társsaság Bársony István tiszteletére alapított serlegének avatását. A lendületes serlegavató beszédet Fekete Géza és szigeti Barthos Tivadar mondották, melyet Bársony István meleg szavakkal köszönt meg.\\\\\\\"
Hol lehet vajon ez a serleg? Mi lett a sorsa?

Folytatása következik...





Célkitűzés
2006-03-04

A Bársony István Alapítvány legfőbb célja az író nevének újbóli megismertetése, munkáinak, gondolatainak széleskörű terjesztése.





Bársony-portréfilm
2007-05-28

Alapítványunk pályázatot ír ki portréfilm elkészítésére. Az alkotás cca 55 percben foglalja össze az író életét, munkásságát, s mutassa be: a mai kor emberében hogyan él emléke. Egy nyertes pályázatot jutalmazunk. Az elnyerhető támogatás összege 200 e ft.
Részletes kiírás az Alapítvány elérhetőségein kérhető.

Várjuk a visszajelzéseket ez ügyben is az info@barsonyistvanalapitvany.hu emailcímre.





Idézetek kiajánlása
2007-05-28

Folyamatosan keresem azokat a lehetséges partnereket, akik kiadáványaikat színesítenék Bársony idézetekkel. Moha csemetekert már társult, s remélünk további jelentkezőket is.





Magyar elsők
2007-05-28

Felvettem a kapcsolatot Rózsa Györggyel. Felajánlottam a segítségemet, hogy portréfilm készüljön az első magyar állatregényről.
Bársony István: A rab király szabadon címmel írta meg ezt a korszaknyitó művet. Várom a válaszát.





Madarak gyűrűzése
2006-05-19

A Bársony István emlékparkban Sárkeresztesen elhelyezett odúkat szakember segítségével ellenőrizzük. Sipőcz László és családja: felesége, Krisztina és gyermekei, Vivien és Laci végzik el a kényes, finom kézmozdulatokat igénylő mozdulatokat, a gyűrűzés műveletét.
Az első ellenőrzés során két odúban verebek fészkeltek, összesen hét fiókára leltünk. Egy odúba széncinege család költözött, a nyolc kicsi még nem volt gyűrűzhető állapotban, de egy másik odúban talált nyolc barátcinege fióka már számot kapott. Kékcinegék is otthonra leltek az emlékparkban. Odújukban tizenegy fióka pihent, s kapott gyűrűt a lábára a Sipőcz család jóvoltából. Terveink szerint ez a miunka folyamatos lesz, s a Madártani Intézetnek beszámolunk a születésekről.