„Ideálom a felséges természet”

Szeretettel köszöntjük Önt a

Bársony István Alapítvány

hivatalos honlapján.

Bársony István - Sárkeresztes, 1855. november 15. – Budapest, 1928. március 12. vadász, író, újságíró

Az első magyar állatregény írója, a láp és a pagony dalnoka.

hírek

A hírekről bővebben, illetve további eseményeket alapítványunk közösségi oldalán olvashat.

Friss hír! A fotó-videó pályázat kiírásának törlése

A Náderdőben vadmadár címen kiírt foto pályázat kiírását visszavonom. Az év elején

egyeztem meg Gárdony város polgármesterével arról, hogy az interneten beérkező

munkákból kiválasztja egy szakmai zsűri a legjobbakat és azok egységes színvonalas

nagyítását finanszírozza, a pályázatra díjat biztosít, a kiállításhoz pedig megfelelő helyszínt

és körítést ad. Sajnos, a választásokat Tóth István elveszítette, az új polgármester október

01-én lépett hivatalba, de ő még nem tudott időt szakítani arra, hogy találkozzék velem.

Emiatt sajnos ez a pályázati lehetőség elúszott. Eddig egyetlen érdeklődő akadt, arra kérek

mindenkit, ne küldjön címemre képeket, a fenti sajnálatos tények miatt.

Dr. Csiák Gyula Dékány kutató, a Bársony István Alapítvány kuratóriumának tagja.

Madárodú kereső játék

Huszonhárom odút helyeztünk el a város különböző pontjain, a Madárdal tanösvény útvonalain (Tóparti túra; Szikes túra; Müller István túra) és a Dékány sétányon. Segítségül szolgáljon a településrész megnevezése és a GPS koordináták. A megfejtés az író neve és a mű címe legyen. A lista innen letölthető. Megnyitás után (illetve akár a letöltés után) a képen a kék színű településnévre kattintva a Google-térkép egyből betölti a címet, így könnyedén oda lehet navigálni gyalogosan is.

életrajz

Születése, tanulmányai

1855. november 15-én, Sárkeresztesen született. Édesapja, Bársony János a Károlyi család grófi birtokán volt gazdatiszt, irodalomkedvelő édesanyja, Fásy Lujza. Négyéves korában kisebb leánytestvéreivel együtt a család Nagykárolyba költözött. A már itt született öccse, Bársony János, orvos lett. Középiskolába Nagykárolyban, Pozsonyban és Szatmárnémetiben járt, Pozsonyban és Budapesten jogot végzett. Budai kirándulások során ismerkedett meg későbbi feleségével, Borsos Vilmával.

Pályafutása

1881-től az Egyetértés című lapnál volt munkatárs, később a Hazánk, majd a Magyar Hírlap főmunkatársa 1907 májusáig, amikor a Budapesti Közlöny szerkesztője lett. Novelláival az első nagy sikert 1886-ban aratta: I. díjat nyert az Ország-Világ pályázatán Proletárok című írásával. Ily módon Benedek Elek főszerkesztő tekinthető a felfedezőjének. Megjelent első könyve is, a Százszorszépek. Főleg vadásztörténeteivel aratott sikereket. 1910-ig 35 kötetnyi elbeszélést, rajzot, regényt és főképpen természetleírást és vadászrajzot írt. Hangulatos tárcái, elbeszélései és regényei ritka természetismeretről tanúskodnak, színes stílusuk révén a közönségnél nagy kedveltséget szereztek Bársony Istvánnak.

„A természet költője nem mesemondó. Hitet kell tennie arról, hogy igazat ír. Egyetlen sort se írtam le a természetről, amelynek az igazságáról meg ne győződtem volna.”

Írói kvalitásait a szakma is elismerte. Az antológiák, almanachok, a díszkiadásban megjelenő nagy albumok (Tátra-album, Magyarország vármegyéi és városai) is igényelték munkáját, szakértelmét. Szakcikkei is rendszeresen jelentek meg, s több vadászati témájú könyv előszavát írta.

70. születésnapján egy ország ünnepelte. Élete utolsó éveiben vesebetegségben szenvedett, a kórt már nem tudta legyőzni, 1928. március 12-én meghalt. Sírjánál családtagjai, az író-, a tudós-, a vadásztársadalom és a politikai élet kiemelkedő személyiségei búcsúztak el tőle.

Társulati, szakmai társasági tagságai

1894 – A Petőfi Társaság tagja
1898 – A Kisfaludy Társaság tagja.
A Diana Budapesti Vadásztársaság tiszteletbeli örökös elnöke.
A Hubertus Magyar Vadászati Védegylet tiszteletbeli elnöke.
Sárkeresztes díszpolgára.
A Madártani Intézet tiszteletbeli tagja.

Bársony István portréfilm Dr. Csiák Gyula, Bársony-kutató összeállításában:

művei

Folyóiratcikkek

Az elmult időkből c. nagyobb elbeszélése jelent meg a Szatmármegyei Közlönyben (1876.); attól kezdve gyakran írt a vidéki lapokba. Az Ország-Világ 1886. irodalmi pályázatán az Ő Proletárok c. tárczája nyerte el az elsőséget; azóta több cikke és elbeszélése jelent meg a nevezett lapban; irt még a következő lapokba: Egyetértés, Nemzet, Pesti Hirlap, Pester Lloyd, Budapester Tageblatt, Caviar, A Hét, Magyar Szemle, Vadászlap (vadászkalandok), Magyar Figaró (ahol Krix krax álnévvel humorisztikus elbeszéléseket irt), Budapesti Hirlap (tárcák), a vidéki lapokban is jelentek meg tőle versek, elbeszélések és vegyes tárcák, a magyar Figaró 1888. naptárában egy humoreszkje; továbbá a Singer és Wolfner által kiadott Almanachban (1888–89-ben) két novellája, melynek elsejét egy berlini képes folyóirat német fordításban is közölte; végre a Wiener Allg. Zeitungba és a St. Petesburger Heroldba írt pár elbeszélést.

Könyvei

Életében 40-nél több kötete jelent meg. Közel 700 novella olvasható ezekben, de több mint 300 írása csak a korabeli lapokban lelhető fel.

Százszorszépek. Elbeszélések. Budapest, 1886.
A szabad ég alatt. Elbeszélések. Budapest, 1888. (újabb kiadásban a Kis Könyvtár-sorozatban is)
Tréfás történetek. Budapest, 1890. (Útközben! Mulatságos elbeszélések gyűjteménye-sorozat, később Vidám könyvek-sorozatban is)
Dobogó szívek. Budapest, 1891. (Szépirodalmi Könyvtár-sorozat)
Erdőn, mezőn. Természeti és vadászati képek. Spányi Béla, Pataky László, Mesterházy Kálmán, Ujváry Ignác, Goró Lajos és más művészek eredeti rajzaival. Budapest, 1894.
Négyszemközt. Budapest, 1894.
Jó az Isten. A jó szív kincs. Két elbeszélés. Budapest, 1895. (Filléres Könyvtár-sorozat)
Csend. Illusztrálta Neogrády Antal. Budapest, 1895.
Ecce homo. Budapest, 1896. (Egyetemes Regénytár-sorozatban is)
Vig világ. Mulattató történetek, kalandok, adomák a vadász-, erdész- és gazdaéletből. Huszonöt műmelléklettel. Illusztrálta Garai Ákos és Neogrády Antal. Budapest, 1897.
Vadász-történetek. Budapest, 1898. (Magyar Könyvtár-sorozat)
A szerelem könyve. Elbeszélések. Budapest, 1899.
A kaméleon-leány és más elbeszélések. Budapest, 1899. (Egyetemes Regénytár-sorozatban is)
Magyar természeti és vadászati képek. Képekkel diszitette Neogrády Antal. Budapest, 1899.
A lemoshatatlan folt. Budapest, é. n. [1900 körül] (Legjobb Olvasmányok-sorozat)
»A nép barátja.« Budapest, é. n. [1900 körül] (Legjobb Olvasmányok-sorozat)
Ingovány. Regény 2 kötetben. Budapest, 1900. (Színes Könyvek-sorozat)
Keresd az asszonyt. Elbeszélések. Budapest, 1900. (Egyetemes Regénytár-sorozatban is)
Egy darab élet. Budapest, 1901. (Legjobb Könyvek-sorozatban is)
Szól a puska. Természeti képek és vadásztréfák. Budapest, 1901. (Magyar Könyvtár-sorozat)
A királytigris. Regény. Budapest, 1901. (Egyetemes Regénytár-sorozatban is)
Élőképek. Budapest, 1902. (Az Athenaeum Olvasótára-sorozat)
A róna és az erdő. Állatjellemek, hangulatok, vadász-emlékek és arcképek gyűjteménye. Képekkel diszítette Olgyay Ferenc. Budapest, 1902.
Igaz mesék. Budapest, 1903. (Egyetemes Regénytár-sorozatban is)
A rab király szabadon. Fantasztikus állatregény. Mühlbeck rajzaival. Budapest, 1903.
Vadásztáska. Budapest, 1903. (Magyar Könyvtár-sorozat)
Visszhang. Elbeszélések. Neogrády A. és Goró L. rajzaival. Budapest, 1903.
A rab király szabadon az ifjúság számára. Mühlbeck K. rajzaival. Budapest, 1904.
A napsütötte férfi és más elbeszélések. Budapest, 1904.
Magányos órák. Természeti hangulatok és vadászrajzok. Budapest, 1904.
Szelek útján. Regény. Budapest, 1904. (Egyetemes Regénytár-sorozatban is)
Erdőn, mezőn. Rövidített kiadás az ijfúság számára. Számos képpel. Budapest, 1905.
Mulattató vadászrajzok. Vidám kalandok és adomák gyűjteménye. Szécsi Gyula eredeti rajzaival. Budapest, 1905.
Tátra-Album. Hét színnyomat és 26 fametszet Compton E. T. aquarelljei után, Bársony István szövegével. Budapest, 1906.
Titkos veszedelmek. Budapest, 1907. (Egyetemes Regénytár-sorozatban is)
Súgok valamit. Elbeszélések. Budapest, 1908 [?].
Tarka mesék. Elbeszélések. Budapest, 1908.
Magyar földön. Természet és vadászat. Budapest, 1910.
A boszorkány és más elbeszélések. Budapest, 1911.
Dinamit. Budapest, 1911.[?]
A diadalút. Budapest, 1912)
Este. Elbeszélések. Budapest, 1914.
Az erdő könyve. Erdei élmények és elbeszélések. Budapest, 1918.
Vérvirág. Elbeszélések. Budapest, 1917.
Az én világom. Rajzok. Budapest, 1925.
Délibáb. Elbeszélések. Budapest, 1927.

Halála utáni kiadások

Erdőn–mezőn. Vadásztörténetek. Vál., szerk., az utószót írta Véber Károly. (Budapest, 1962)
Csend. Elbeszélések. (Magyar vadászírók klasszikusai. 2. Budapest, 2000)
Vadásztáska. Vadásztörténetek. (Meglepetés könyvek. Szeged, 2001)
Vadászhangok, hangulatok. (Sárkeresztes, 2005)
Az erdők könyve. (Magyar vadászírók klasszikusai. 17. Százhalombatta, 2005).
Igaz mesék MEK (2014) ISBN 9786155433764

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit, do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat. Lorem ipsum dolor sit amet

emlékhelyek

A Kerepesi temetőben, a fővárostól kapott díszsírhelye fölé a tisztelők és barátok életnagyságú szobrát állíttatták.
Szülőházára emléktáblát helyezett a Budapesti Ügyvédek Természetjáró Szakosztálya. Ez a háborúban megsemmisült, s helyére a 150. születésnapján a nevét viselő Alapítvány helyezett új domborművet.
Civil szervezetek vették fel a nevét. (Bársony István Fotóklub, Bársony István Alapítvány)
Bársony István Emlékplakett készült.
A Tűzköves forrásnál emléktáblát avattak fel tiszteletére.
Csongrádon mezőgazdasági szakközépiskola vette fel nevét.
Nevét viseli a II. Rákóczi Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Sárkeresztesen működő Bársony István Tagiskolája
Budapesten utca viseli a nevét.
Évente hagyományosan megrendezik (korábban Lovasberény, Moha, újabban Bicske kiindulóponttal) a kerékpáros teljesítmény- és Bársony István emléktúrákat.
Fehérvárcsurgón Bársony István Emlékház mutatja be munkásságát és a terület vadászati múltját.

események

2025-ben Bársony István születésének 170. évfordulójára készülünk. Nagylelkű, segítő támogatást szívesen veszünk és hálásan köszönünk. Az évfordulós esemény részleteit folyamatosan közöljük.

Gaja-völgyi Tájcentrum

Már a honfoglalás idején is kedvelt terület volt a Gaja-völgyi Tájcentrum területe. Árpád vezér törzsének táborhelyeként tartják számon. A környék gyógyvize és vadállománya miatt királyi vadászok lakhelye volt. Többek között Szent István király kedvelt vadászhelyeként is szolgált. Államalapító királyunk nevét viselte az országos kék jelzés útvonalán 1938-ban rendezett túra is. Az eseményt Szent István túrának, illetve Szent István turistavándorlásnak nevezték el. Ezeket a történelmi tényeket szem előtt tartva a VADEX Mezőföldi Zrt. úgy döntött, hogy államalapító királyunknak emléket állítva a történelmi múlttal rendelkező fehérvárcsurgói vadaskertjét Szent István vadaskertnek nevezi el.